A Kam�li�s H�lgy

 

Kor�nak leg�nnepeltebb �s legkap�sabb kurtiz�nja volt. B�r Marie Duplessis megosztotta kegyeit P�rizs sok gazdag �s nemes f�rfi�ja k�z�tt, tart�s h�rnev�t egy elszeg�nyedett ifj�val val� viszony�nak k�sz�nheti.

A magas, sz�les v�ll� ifj� - szok�sa szerint v�laszt�kosabban �lt�zve, mint anyagi helyzete megengedte volna - eg�sz napi vid�ki lovagl�s ut�n sz�nh�zba ment bar�tj�val P�rizsban. A Theatre des Varietes-ben Alexandre Dumas nem annyira a sz�npadot, mint a p�holyokban tart�zkod� vonz� n�ket figyelte sz�nh�zi l�tcs�v�vel.

Ezen a szeptemberi est�n az �ri t�rsas�g peremvid�k�n �l� p�rizsi f�lvil�gi h�lgyek j�csk�n jelen voltak. B�r kegyeiket rendszerint id�sebb, gazdag urak �lvezt�k, ezek a l�nyok val�j�ban j�k�p�, az se baj, ha szeg�ny ifjak igaz szerelm�re s�v�rogtak. Legal�bbis ez volt az aff�le ifjak szil�rd meggy�z�d�se, mint a h�sz�ves Dumas.

Az egyik n� k�l�n�sen megragadta a k�pzelet�t. “Magas volt, nagyon karcs�, fekete haj�, az arca r�zs�s feh�r - �rta k�s�bb. - Kis feje hossz�k�s v�g�s� szem�vel mintha porcel�nb�l lett volna, mint a jap�n n�k�. Tekintete azonban b�szke �s eleven term�szetr�l �rulkodott... Olyan volt, mint egy drezdai porcel�nfigura." A n�, akit ilyen elragadtatottan jellemez, Marie Duplessis, a kor legh�resebb kurtiz�nja volt.

A n� is felfigyelt Dumas-ra, minthogy jelt adott bar�tn�j�nek, Clemence Prat-nak, akit a fi� is ismert.

Az el�ad�s v�gezt�vel Madame Prat sz�v�lyesen megh�vta az ifjakat otthon�ba, amely k�zvetlen�l szomsz�dos volt Marie-�val a divatos boulevard de la Madeleine-en. Kisv�rtatva Marie az ablakon �tsz�lt szomsz�dn�j�nek, hogy unja gr�fi l�togat�j�t �s t�rsas�gra v�gyik. Madame Prat �tsietett, nyom�ban a k�t ifj�val.

A gr�fot r�videsen kiut�lt�k, Marie pedig k�s�i pezsg�s vacsor�t szolg�lt fel h�rom vend�g�nek. Az �tkez�s v�ge fel� k�h�g�si roham vett rajta er�t, �s kiment a szob�b�l.

Dumas ut�na ment, �s lerogyva tal�lta egy kereveten. A mellette lev� ez�stt�lban v�res volt a v�z.

- Nagyon szenved ? k�rdezte a fi�.

- Alig. Megszoktam m�r. - felelte a sz�p h�lgy.

- Meg�li mag�t, asszonyom - t�rt ki a fi�.

- Mi ez a hirtelen rajong�s ? Csak nem szeretett bel�m ? - k�rdezte a n�.

A fi� habozott, a n� azonban kik�nyszer�tene bel�le a vallom�st, de el�re figyelmeztette a k�vetkezm�nyekre.

- Vagy visszautas�tom, �s akkor �n megharagszik r�m, vagy pedig elfogadom, �s akkor nagyon szomor� kedvese lesz... olyan n�, aki beteg, ideges, szomor�, vagy ha v�g, akkor v�gs�ga m�g a b�nat�n�l is szomor�bb.

Alexandre Dumas �s Marie Duplessis megismerked�se 1844 �sz�n t�rt�nt. R�vid �s keser�des rom�nc k�vette. A fenti p�rbesz�d a n�gy �vvel k�s�bb megjelent n�pszer� reg�nyb�l, A kam�li�s h�lgyb�l val�.

Egy kurtiz�n �lete

Alphonsine Plessis Dumas-val egy �vben, 1824ben sz�letett egy parasztgazda l�nyak�nt, aki a sz�besz�d szerint eladta �t a cig�nyoknak. V�g�l Marie Duplessis n�ven P�rizsban t�nt fel mint varr�n�. Nem sok�ig kellett varrnia, finom sz�ps�ge hamarosan mag�ra vonta egy vend�gl�s figyelm�t, aki egy lakoszt�lyban helyezte el. Els� szeret�j�t nemsok�ra Guiche herceg v�ltotta fel, egy gazdag aranyifj�, aki otthagyta a hadsereget a p�rizsi m�egyetemen folytatott n�vleges tanulm�nyai kedv��rt. A herceg kedvesek�nt Marie Duplessis a p�rizsi t�rsas�g gonosz nyelv�nek �s sz�mos rem�nybeli udvarl� ostrom�nak c�lpontja lett. Mind�ssze tizenhat �ves volt.

Nappal kikocsizik a fogat�n, est�nk�nt sz�nh�zba vagy oper�ba, ut�na csillog� �sszej�vetelekre j�r, vagy romantikus randev�kra olyan urakkal, akik szeretn�nek hozz�j�rulni l�tfenntart�sa k�lts�geihez - ilyen egy kurtiz�n �lete. Marie szolg�latait hamarosan �gy megfizett�k, hogy �ll�t�lag sz�zezer aranyfrankot k�lt�tt �vente f�ny�z� �letm�dj�ra.

Gy�ny�r� ruh�kban j�rt �s vir�gokkal vette k�r�l mag�t. A r�zsa illat�t�l azonban sz�d�lt, �gy ink�bb szagtalan kam�li�kat viselt, �s a h�z�t is e k�nyes vir�gokkal t�lt�tte meg, m�gnem egy b�r�l�ja szavaival “kam�li�b�l lev� er�d�tm�ny z�rta k�r�l".

Marie, aki intelligens �s m�velt volt, elolvasta, k�sz is volt megvitatni tekint�lyes k�nyvt�r�nak minden k�tet�t, �s kit�n�en zongor�zott. Egyetlen hib�ja, vallotta be, az �lland� hazudoz�s volt. De ezt meg v�gan elint�zte azzal a szemtelen megjegyz�ssel, hogy “a hazugs�g feh�r�ti a fogakat".

Amikor Dumas-val megismerkedett, az �reged� de Stackelberg gr�f tartotta ki, mert - Marie ezt hazudta �j szeret�j�nek - a gr�fot meghalt l�ny�ra eml�keztette.

A Dumas-nak szentelt est�kr�l azt l�d�totta a gr�fnak, hogy Z�lia bar�tn�j�vel t�lti. K�ts�gk�v�l volt egy harmadik szeret�je is, Perregaux gr�f szem�ly�ben, akir�l egyik�knek sem besz�lt. Rajong�i azonban abban egyet�rtettek, hogy Marie-nak arany sz�ve van. M�gis mintha valami �zte volna egyik f�rfit�l a m�sikig, “megsz�llottan v�gyott a b�k�re, nyugalomra �s a szerelemre", mondta r�la egy kort�rsa. Marie divatosan sov�ny volt �s s�padt, maga az id�tlen sz�ps�g. De ugyanakkor beteg is, aki rettegett att�l, hogy fiatalon fog meghalni.

N�h�ny h�napi boldog szerelem ut�n Dumas kezdett elt�volodni Marie-t�l - b�r a l�ny felaj�nlotta neki �szinte bar�ts�g�t, ha m�r szeret�nek nem kell.

1845. augusztus 30-�n �rta meg a l�nynak szak�t� level�t: “Nem vagyok el�g gazdag, hogy �gy szerethessem, ahogy szeretn�m, sem el�g szeg�ny, hogy �gy szerethessen, ahogy �n szeretn�... �n t�l j�sz�v� ahhoz, hogy ne �rten� meg, mi k�sztetett e lev�l meg�r�s�ra �s t�l intelligens ahhoz, hogy ne bocs�tana meg nekem."

A b�ntet�s

Amikor mag�hoz t�rt, miut�n Dumas elhagyta, Marie Duplessis el�sz�r Liszt Ferencn�l, a zeneszerz�n�l vigasztal�dott. Azt�n 1846 elej�n elfogadta Perregaux gr�f meglep� h�zass�gi aj�nlat�t. Londonban h�zasodtak �ssze, febru�r 21-�n.

Volt, aki �gy v�lte, hogy a gr�f egyszer�en megsz�nta Marie-t, ami�rt oly gyorsan esik �ldozat�ul a t�d�bajnak.

P�rizsba val� visszat�r�s�k ut�n hamarosan k�l�n k�lt�ztek, �s Marie r�videsen mag�ra maradt - nem l�v�n m�r el�g ereje a t�rsas�gi �let forgatag�hoz, el kellett adogatnia minden�t, hogy a hitelez�it lecsillap�tsa. H�l�szob�j�ba egy kis t�rdepl�zs�molyt �ll�tott mag�nyos �h�tat�hoz, v�g�l papot h�vatott, hogy a r�mai katolikus egyh�z szertart�sa szerint felvegye az utols� kenetet. A huszonh�rom �ves kurtiz�n 1847. febru�r 3-�n halt meg, mik�zben odakint a karnev�li d�rid� r�sztvev�inek hars�ny nevet�se �s dalol�sa verte fel a boulevard de la Madeleine csendj�t.

Ez id� alatt Dumas apj�val, az id�sebb Alexandre Dumas-val - a H�rom test�r �s a Monte Christo gr�fja �nnepelt �r�j�val - Spanyolorsz�gban �s Alg�ri�ban utazgatott. Dumas �tban hazafel� �rtes�lt Marie hal�l�r�l.

Els�t�lt ahhoz a h�zhoz, ahol annak idej�n megismerkedtek, �s amely annyi romantikus tal�lk�juk sz�nhelye volt, �s megl�tott egy k�zlem�nyt, amely a lak�sban maradt ing�s�gok �rver�s�t hirdette. �rt�kesebb t�rgyat nem engedhetett meg mag�nak, �gy Dumas be�rte azzal, hogy megvett egy aranyl�ncot, amit Marie hajdan a nyak�n viselt. Az �rver�s am�gy nemcsak hogy fedezte Marie tartoz�sait, hanem m�g egy kisebb �r�ks�gre is futotta bel�le kedvenc normandiai unokah�ga sz�m�ra. A v�grendelet egyetlen kik�t�se az volt, hogy az �r�k�s soha nem j�het P�rizsba, amelynek k�s�rt�sei oly v�gzetesnek bizonyultak nagyn�nje sz�m�ra.

A b�nat ihlette remekm�

Alexandre Dumas m�jusban kivett egy sz�llodai szob�t, �jraolvasta Marie hozz� �rott leveleit, �s nekil�tott, hogy meg�rja reg�ny�t, amely vil�gh�r�v� tette.

A kam�li�s h�lgyben egy Marguerite Gautier nev� kurtiz�n feladja csillog� p�rizsi �let�t, �s fiatal szerelm�vel, Armand Duvallal vid�kre k�lt�zik. Idillj�ket Armand apja szak�tja meg, aki k�ts�gbe vonja Marguerite fia ir�nti �rzelmeinek �szintes�g�t.

Minthogy lep�nzelni nem tudja, k�ny�r�gni kezd a l�nynak, hogy a csal�d j� h�re �rdek�ben szak�tson a fi�val: nem tal�lhat megfelel� partit a l�nya sz�m�ra, am�g a fia egy ilyen rossz h�r� n�szem�llyel �l egy�tt. A l�ny szomor�an hagyja el Armand-t, azt mondva neki, hogy egy fiatal nemest szeret a v�rosban. A kurtiz�nok viharos �let�hez val� visszat�r�s azonban gyorsan felem�szti a t�d�beteg erej�t.

A tragikus sors� Marguerite m�r a hal�l�n van. A k�ts�gbeesett Armand t�l k�s�n szerez tudom�st apja �rm�ny�r�l, b�r ahhoz m�g id�ben �rkezik, hogy Marguerite az � karjai k�z�tt zuhanjon a v�gs� �ntudatlans�gba.

1848-ban megjelent A kam�li�s h�lgy �s �ri�si sikert aratott, az ifjabb Dumas-t val�s�ggal ostrom al� vett�k a hivat�sos dr�ma�r�k, hogy m�v�t hadd �rj�k �t sz�npadra. Ehelyett � visszavonult egy vid�ki h�zba, �s l�zas gyorsas�ggal maga �rt bel�le sz�ndarabot.

Apj�t k�rte meg, hogy �ll�tsa sz�npadra abban a sz�nh�zban, amelynek �lland� szerz�je �s igazgat�ja volt, az id�sebb Dumas azonban hevesen tiltakozott. A darab t�rgya nem alkalmas sz�npadra, ne is �lmodjon az el�ad�s�r�l - mondta a fi�nak. A fi� r�vette, hogy legal�bb olvassa el a k�ziratot.

- Nagyon j� - mondta az �reg�r, miut�n elolvasta az els� felvon�st. A fi�t elsz�l�totta valami k�teless�g, �s apj�t mag�ra hagyta a k�zirattal. Mikor visszat�rt, k�nnyek k�z�tt tal�lta az �reget. “�des fiam - ki�ltott fel. - Mekkor�t t�vedtem ! Ennek a darabnak sz�npadon a helye..."

A darab premierje 1852-hen volt, sikere m�g a reg�ny�t is t�lsz�rnyalta.

Marie Duplessis-t azonban Guiseppe Verdi tette igaz�n halhatatlann�, aki e darabra kompon�lta a La Traviata c�m�, tal�n legn�pszer�bb oper�j�t. Marie eml�kezete �tny�lik a XX. sz�zadra is, �t film is k�sz�lt Dumas meghat� t�rt�net�b�l, amelyek k�z�l a Greta Garb�val, 1936-ban forgatott Camille lett a legh�resebb.