Atlantisz

 

Az Atlantisz nev� els�llyedt kontinens m�g ma is a vil�g egyik legnagyobb rejt�lye. Majd mindenki hallott m�r Atlantisz elt�n�s�r�l, de vajon l�tezett-e egy�ltal�n ? Az Atlanti-�ce�n vagy pedig a F�ldk�zi-tenger egyik szigete volt ? Afrik�hoz, Amerik�hoz vagy Eur�p�hoz tartozott ? Sok te�ria sz�letett err�l, �s sok helyen kerest�k nyomait.

Soha nem kezd�d�tt volna el a kutat�s, ha a g�r�g filoz�fus, Plat�n (kb. Kr. e. 427-347) nem mes�li el a t�rt�net�t k�t dial�gus�ban, a Timaioszban �s a Kritiaszban. Plat�n g�r�g filoz�fus le�r�sa Atlantisz t�nd�kl�s�r�l �s buk�s�r�l k�zel 2000 k�nyvet ihletett �s megsz�ml�lhatatlan �vnyi kutat�st �szt�nz�tt. �s b�r t�bb mint 40 helysz�n mer�lt fel e legend�s ut�pia kapcs�n, m�g arra sincs bizony�t�k, hogy egy�ltal�n l�tezett…

Plat�n szerint Atlantisz egy �ri�si sziget volt, nagyobb, mint Kis�zsia �s L�bia egy�ttv�ve. H�rakl�sz oszlopain (Gibralt�ri-szoros) t�l fek�dt, egy kisebb szigetekb�l �ll� szigetvil�g alatt. Kb. 9000 �vvel Szol�n (Kr. e. kb. 640-559) el�tt Atlantisz hatalmas kir�lys�g volt, fejlett civiliz�ci�val �s ide�lis politikai berendezked�ssel. Amikor moh� �s agressz�v birodalomm� v�lt, az istenek parancs�ra el�nt�tte a tenger…

Plat�n mes�je Kritiaszt�l sz�rmazik, aki t�z�ves kor�ban a 90 �ves nagyapj�t�l hallotta, akinek szint�n a nagyapja mes�lte. Az �kapa Szol�n elbesz�l�s�b�l ismerte a t�rt�netet, aki Egyiptomban Szaisz papjait�l hallotta. Plat�n azonban nem k�lt� volt, hanem filoz�fus, aki a t�rt�netet mor�lis mondanival�val fejezte be. Mennyiben felel meg Atlantisz Plat�n le�r�s�nak, �s milyen bizony�t�kok maradtak fenn, amelyek a l�tez�s�t al�t�masztj�k ?

Ha eltekint�nk Plat�n kieg�sz�t�seit�l, pl. Atlantisz politikai berendezked�s�r�l, amelyet perzsa mint�ra k�pzelt el, a k�vetkez� k�p t�rul el�nk, l�tezett valaha egy hatalmas, fejlett civiliz�ci�val rendelkez� sziget, amely, eltekintve n�h�ny bet�jolatlan z�tonyt�l az Atlanti-�ce�n m�ly�n, nyomtalanul elt�nt. Val�ban ez t�rt�nt ? Plat�n el�tt egyetlen t�rt�net�r� sem eml�ti Atlantiszt, m�g a g�r�g H�rodotosz (Kr. e. kb. 484-420) sem, aki pedig megk�rdezte Szaisz papjait. Ha a sziget a val�s�gban is l�tezett volna, a papok biztosan elmondt�k volna t�rt�net�t H�rodotosznak…

A haj�t�r�tt

Atlantisz l�tez�se nem t�ny, de nem is alaptalan mese. �s nem Plat�n agy�b�l pattant ki, ugyanis az egyiptomi K�z�pbirodalom idej�b�l r�nk maradt egy ugyanilyen mese. Egy papirusz, amely ma Szentp�terv�rott tal�lhat�, elbesz�li egy utaz� t�rt�net�t, aki a f�ra� b�ny�i fel� tartott egy haj�n, amikor a hatalmas hull�mok ripity�ra t�rt�k a haj�t, �s rajta k�v�l mindenki v�zbe f�lt. � egy gerend�ba kapaszkodva partra evick�lt egy ismeretlen szigeten. Itt egy aranys�rk�ny lakott, aki a barlangj�ba vitte a haj�t�r�ttet, de egy ujjal sem b�ntotta. Elmes�lte vend�g�nek, hogy a sziget a gazdags�g �s boldogs�g f�ldje, r�gen 75 el�gedett s�rk�ny n�pes�tette be, akik k�z�l csak � egyed�l maradt �letben. T�voll�t�ben egyszer egy csillag pottyant a szigetre, �s sz�nn� �getett mindent. Megj�solta m�g azt is, hogy egy egyiptomi haj� hamarosan megmenti a haj�t�r�ttet, de azt is hozz�tette, hogy "soha t�bb� nem l�thatod majd e szigetet, mert a hull�mok maguk al� temetik"…

Amikor Paul Schliemann, a Tr�j�t felfedez� archeol�gus unok�ja 1912-ben bejelentette, hogy birtok�ban van n�h�ny atlantiszi leletnek, �gy t�nt, ezzel bebizonyosodik a sziget valamikori l�tez�se. A lel�helyet �br�zol�, �ltala rajzolt t�rk�p is nagyj�b�l megfelelt a sziget elhelyezked�s�r�l �s nagys�g�r�l alkotott elk�pzel�seknek. A s�t�t ov�lis vonalak a f�v�rost jelzik, ahogy Plat�n is le�rta… De Paul Schliemann felfedez�s�r�l, melyet egy szenz�ci�s cikk k�z�lt a New York Americanben, kider�lt, hogy hamis t�nyeken alapulnak, �s m�s szerz�k �tleteit vette �t…

A tenger el�rasztotta gazdag, boldog szigetr�l sz�l� mes�t, j�l ismert�k az egyiptomiak, �s megtal�lhat� az indiai mondavil�gban is, k�zelebbr�l a Mah�bh�rata c�m� eposzban. Ez ak�r k�l�nb�z� n�pek k�z�s alaplegend�ja is lehet. Ebb�l persze m�g nem k�vetkezik, hogy Atlantisz sosem l�tezett… A legend�k �s m�toszok alapjai gyakran bizony�tott t�nyek. Sokan, akik Atlantisz ut�n kutattak, ilyen t�nynek tekintett�k a g�r�g Th�ra sziget�t.

Egy elveszett kontinens eredete

1967-ben egy g�r�gr�g�sz, Sz. Marinatosz professzor �sni kezdett az �gei-tenger egy apr� vulk�ni sziget�n, Szantorinon. Egy r�gi nagyv�ros k�zpontj�ra bukkant, ahol m�g k�t-h�rom emeletes h�zak is akadtak, a szob�kat pedig a mindennapi �letet �br�zol� fresk�k d�sz�tett�k. B�tor �s cser�ped�ny maradv�nyokat tal�lt, munk�t v�gz� �s t�pl�l�kul szolg�l� �llatok csontjait, �m nyoma sem volt semmif�le emberi maradv�nynak vagy �kszernek…

Az archeol�gusok meg�llap�tott�k, hogy Th�ra, melyet valaha Szantorinnak h�vtak, a min�szi civiliz�ci� kereskedelmi k�zpontja volt. Eredetileg �gy gondolt�k, hogy Kr�ta gyarmata volt, de ez az elk�pzel�s megd�lt. S�t a kis sziget f�ggetlen hatalomk�nt nagy befoly�sra tett szert az �gei-tengeren Kr. e. 2500 k�r�l. A vir�gz� kereskedelem fellend�tette Th�r�t, s ezt a gazdags�got t�kr�zik a h�zakban tal�lt fresk�k. Az �n. Tavasz Fresk� a th�raiak �let�rz�s�t fejezi ki: a kis helyis�g h�rom fal�t elfoglal� fresk� egy tavaszi napot fest le, ahogy az er�sen stiliz�lt szikl�kon a sz�lben ringat�z� liliomok felett a leveg�ben fecsk�k "cs�kol�znak".

Azt�n egyszer el�rte a szigetet a v�gzet. A f�ld remegni kezdett a szigetlak�k l�ba alatt, �s azok sebt�ben elhagyt�k otthonukat, csak a legf�bb �rt�keiket (�kszer stb.) v�ve magukhoz. �gy t�nik, arra sz�m�tottak, hogy hamarosan visszat�rhetnek, mivel ol�vaolajjal �s magokkal teli hatalmas kors�kat (pittoi) tettek az ajt�f�lf�k al�, ez volt ugyanis a h�zak legbiztons�gosabb r�sze. De miel�tt m�g visszamer�szkedhettek volna, a f�ldreng�s a v�ros j� r�sz�t lerombolta. A szigetet is el kellett hagyniuk a haj�ikon, amikor a th�rai vulk�n kit�rt, �s finom habk�r�teggel fedte be az eg�sz v�rost.

A vulk�nkit�r�s robaja 3000 km-es k�rzetben is hallhat� volt olyan er�ss�g� lehetett, mint a Krakatau� (J�va �s Szum�tra k�z�tt) 1883-ban, melyet m�g Ausztr�li�ban is �szleltek az emberek. A th�rai vulk�n 30 m vastag hamu- �s k�r�teget ok�dott a szigetre, s a f�v�rost teljes eg�sz�ben maga al� temette. B�r ez a kit�r�s Kr. e. 1520 k�r�l t�rt�nt, m�g ma is 4 m vastag hamur�teg fedi a szigetet. Kb. 40 �vvel k�s�bb a vulk�n beomlott, �s a hely�re z�dult a tenger. �gy alakult ki Th�ra k�shegy alak� �ve. A nagy sz�k��r olyan puszt�t�st v�gzett, amely szinte egyik napr�l a m�sikra elpuszt�totta a kr�tai civiliz�ci�t…

Vajon ez volt az az esem�ny, amelyet Atlantisz pusztul�s�val azonos�tottak ? Sokan �gy gondolj�k, igen. Az is lehets�ges, hogy Kr�ta volt az elt�nt civiliz�ci� helye. Ez az �tlet el�sz�r 1909-ben mer�lt fel. A Kr�ta �s Egyiptom k�z�tti kapcsolat pontosan abban az id�ben szakadt meg, amikor Th�r�t el�nt�tte a tenger. Az egyiptomiak a Th�ra pusztul�s�r�l sz�l� h�reket esetleg Kr�t�ra vonatkoztatt�k, hogy �gy magyar�zz�k meg a kr�tai nagyhatalom elt�n�s�t.

Plat�n megjel�l�se ("9000 �vvel Szol�n el�tt") �gy lesz pontos, ha az id�tartamot t�zzel osztjuk, ahogyan azt A. G. Galanopoulosz g�r�g szeizmogr�fus javasolta. Szerinte az elt�r�s abb�l sz�rmazhatott, hogy az egyiptomiak a 100-as sz�mokat saj�t ezres szimbolik�jukkal helyettes�tett�k, �gy lett 900-b�l 9000. A m�sik hihet� magyar�zat Marinatoszt�l sz�rmazik, aki szerint Szaisz papjai t�zzel szorozt�k az adatokat, hogy ezzel az esem�nyeket a m�lt hom�ly�ba helyezz�k. Sok k�s�bbi mes�l� t�rekv�s�re is jellemz�, hogy kerek sz�mokkal t�masztja al� a "r�ges-r�gen" t�rt�nt dolgokat…

Ha Szantorin azonos Atlantisszal, akkor ez itt egy k�p lenne az elt�nt vid�kr�l ?

Az elm�lt 2000 �vben hat vulk�nkit�r�s rengette meg Th�ra sziget�t. Az 1866-os kit�r�s vonzotta ide Ferdinand Fouqu� vulkanol�gust, aki egy bronzkori telep�l�st fedezett fel Akrot�ri k�zel�ben, melyet t�bb mint 3000 �ve bor�t vulk�ni hamu, egy �jabb lehets�ges helysz�n… ?

H�rakl�sz oszlopain t�l

Atlantisz elhelyez�se az Atlanti �ce�nban, b�r a nev�k �sszecseng, sokkal nehezebb. Lehets�ges, hogy amikor a f�n�ciaiak k�r�lhaj�zt�k Afrik�t (kb. Kr.e. 600-ban) �s megbizonyosodtak afel�l, hogy milyen hatalmas kiterjed�s� az Atlanti �ce�n, az Atlantiszr�l sz�l� legenda szerz�i �sszek�t�tt�k a "r�gm�ltat" a "messzi t�vollal"… B�rmi volt is az ok, a kutat�s mindenesetre tov�bb folyt. H�rakl�sz oszlopain t�l is.

A k�z�pkori �r�k, akikhez arab k�zvet�t�ssel jutott el Atlantisz t�rt�nete a sz�les k�rben elterjedt m�tosz alapj�n, valaha l�tezett vir�gz� �s gazdag szigetnek hitt�k. A Fortunate Islesnek (Szerencs�s-szigeteknek) nevezett f�lddarabok, a H�t V�ros szigete �s Szent Brendan szigete, minden 14. �s 15. sz�zadi t�rk�pen szerepeltek, �s felfedez� utak c�lpontjai voltak.

Sok r�gi t�rk�p �rzi a t�rk�p�szek elk�pzel�seit �s sz�m�t�sait t�voli vid�kekr�l. �gy a tud�sok k�tkedve fogadt�k Charles Hapgood amerikai t�rt�n�sz k�vetkeztet�seit, aki az 1960-as �vekben a k�z�kori navig�ci�s t�rk�peket tanulm�nyozta. A Kongresszusi K�nyvt�rban r�bukkant egy 1531-b�l sz�rmaz� t�rk�pre, amely Antarktisz partjait j�gmentes sz�razf�ldk�nt t�nteti fel. Eg�szen addig �gy tudt�k, hogy az �ce�ni haj�z�s csak Kr. e. 2000 k�r�l kezd�d�tt, �s a tudom�ny mai �ll�sa szerint Antarktiszt 6000 �ve j�g bor�tja. Vajon el�fordulhatott-e, hogy m�g azel�tt t�rk�pet k�sz�tsenek r�la ? Hapgood t�bb k�z�pkori t�rk�pet, �n. portolan�t tanulm�nyozott �t, melyek szerint az egyiptomiak el�tt t�bb ezer �vvel l�tezett egy nagy tengeri civiliz�ci�. Err�l azt �rja Hapgood A tengerek kir�lyai-nak �sr�gi t�rk�pei c�m� m�v�ben, olyan nyomtalanul semmis�lt meg, hogy a sz�mtalan tenger�szgener�ci� semmif�le nyomot nem tal�lt, aminek alapj�n a hely�t azonos�thatt�k volna a t�rk�peken. Annak ellen�re, hogy Hapgood nem �ll�tja, hogy ez a civiliz�ci� azonos volt Atlantisszal, sok egybees�s t�masztja ezt al�…

Atlantisz �jj��led�se

Az amerikai m�dium �s gy�gy�t�, Edgar Cayce (1877-1945) megj�solta, hogy Atlantisz felt�mad, �s �jb�l vir�gz�snak indul. 1940 j�nius�ban �gy j�vend�lt, "Atlantisz r�szei k�z�l Poszeidia lesz az els� a felemelked�sben. Nem kell r� sok�ig v�rnunk, 1968-69-ben fog bek�vetkezni!" A helyet is pontosan meghat�sozta, a Baham�kat ! Igaz�n csod�latos egybees�s, hogy 1968-ban rep�l�g�pek pil�t�i a Baham�kn�l, �szak-Biminin�l arra lettek figyelmesek, hogy a partok ment�n �p�letek emelkednek ki a v�zb�l… A b�v�rexped�ci�k kider�tett�k, hogy a mederben k��p�tm�nyek h�z�dnak, amelyek hatalmas utakat, falakat, piramisokat, k�r�ket form�znak. Amennyire a besz�mol�k alapj�n lehets�ges volt, archeol�gusok felt�telezik, hogy a "Bimini utak" emberi alkot�sok.

�gy mag�t�l k�n�lkozik a felt�telez�s, hogy Atlantiszt itt kell keresni. Sok�ig a Baham�k m�sik oldal�n l�v� Sargasso-tengert gondolt�k az Atlantiszt rejt� tengerr�sznek. De a v�z alatti "utakat �s falakat" �vsz�zadokon kereszt�l bizony�t�kk�nt hozt�k fel az Eur�pa atlanti vid�k�n "els�llyedt v�ros" l�tez�s�re. De ily m�don minden, ami a tengerben emberk�z alkotta �p�tm�nyre eml�keztet, el�bb vagy ut�bb kapcsolatba ker�l az "els�llyedt v�ros" elm�let�vel. Plat�n Atlantiszr�l sz�l� mes�je adta az els� l�k�st, de a keres�s az �ta folyik �s folytat�dik...