Robinson Crusoe

 

Robinson Crusoe csaknem h�rom �vsz�zad �ta izgatja az olvas�k milli�inak k�pzelet�t a vil�g minden t�j�n. Kevesen tudj�k, hogy a rendk�v�li kalandor alakj�t �r�ja h�s-v�r emberr�l mint�zta.

Ez a vil�girodalom egyik legd�bbenetesebb pillanata. Egyik nap d�l fel� a lakatlan szigeten k�borolva, ahol m�r t�bb mint k�t �vtizede mag�nyosan �l, Robinson egy meztelen emberi l�b nyom�t pillantja meg a homokban.

“�gy megd�bbentem, mintha vill�m csapott volna le mellettem - �rja Daniel Defoe 1719-ben megjelent reg�ny�nek h�se.

- K�ptelen vagyok elmondani, felzaklatott k�pzeletem h�ny alakot var�zsolt el�m, h�ny vad gondolat rohant �t agyamon ..."

E megr�zk�dtat�s ut�n, amely a k�nyv k�zepe t�j�n �ri a mag�nyos haj�t�r�ttet, tov�bbi kalandok k�vetkeznek, melyek sor�n megment egy bennsz�l�ttet a kannib�lokt�l, �s tal�lkoz�suk napj�r�l elnevezi P�nteknek. Crusoe azonban ekkor m�r t�l van legnagyobb kalandjain. A sikeres angol keresked� fi�t vonzotta a tengerek romantik�ja. Szigeti kalandja el�tt m�r csaknem �let�t vesztette egy tengeri viharban, t�r�k kal�zok fogs�g�ba esett, akik eladt�k rabszolg�nak, majd megsz�k�tt, �s Braz�li�ba ker�lt, ahol �ltetv�nyes lett bel�le, v�g�l afrikai rabszolg�kkal kezdett kereskedni. Egyik rabszolga-keresked� �tj�n haj�ja z�tonyra fut a d�l-amerikai Orinoco foly� torkolat�nak k�zel�ben. A haj�t�r�sben mindenki elpusztul, �t azonban partra veti az egy szemmel l�that�an lakatlan szigeten.

Purit�n erk�lcsi elvek

Defoe el�tt egyetlen szerz� sem vette a b�tors�got, hogy egy mag�nyos h�sr�l k�nyvet �rjon. Crusoe megpr�b�ltat�sainak le�r�s�val a brit erk�lcs�t akarta dics��teni. Robinson nem esik k�ts�gbe, hanem azonnal hozz�fog a vad sziget “civiliz�l�s"-�hoz. Nem h�tr�l meg a kem�ny munka el�l �s mindig megtal�lja a praktikus megold�st. Gabon�t termeszt, b�tort k�sz�t, vadkecsk�t �s papag�jt szel�d�t, �s m�g a fazekasmesters�gbe is beletanul. Enn�l is sokkal fontosabb, hogy nem vesz�ti el kereszt�ny hit�t, minden reggel �s este megk�sz�ni Istennek, hogy nem engedte a haj�t�r�skor v�zbe f�lni. Defoe, maga is rend�thetetlen k�z�poszt�lybeli protest�ns, a mag�nyos �let �ress�g�vel szembes�ti h�s�t, amikor felteszi a k�rd�st: “Mi vagyok �n, �s mi a t�bbi �l�l�ny, szel�dek �s vadak, emberek �s ragadoz�k ? Mib�l lett�nk mindannyian ? "Robinson Crusoe v�lasza saj�t k�rd�s�re v�gs� soron az, hogy minden �let, minden l�tez�sforma Isten akarat�t fejezi ki, �s hogy a f�ldi boldogs�g nem m�s, mint felt�tel n�lk�li belenyugv�s a Gondvisel�s sz�nd�kaiba.

Defoe maga erej�re t�maszkod� h�se h� marad a protest�ns etika elveihez, t�rt�nete mintegy el�revet�ti a XVIII. sz�zad politikai esem�nyeit, a k�z�poszt�ly l�tsz�m�nak, j�l�t�nek �s hatalm�nak gyarapod�s�t. Bizonyos �rtelemben Robinson Crusoe az ide�lis demokrata el�fut�ra, aki �pp�gy hisz mag�ban, mint a j� �s rossz k�z�tti v�laszt�s fontoss�g�ban.

Az olvas�kat azonban a t�rt�net b�v�li el, a maga naturalista, meggy�z� r�szleteivel. B�r Defoe azt sejteti, hogy saj�t �lm�nyeire t�maszkodott, ezt csak szimbolikusan �rti. Az � megpr�b�ltat�sainak sz�nhelye nem egy t�voli, lakatlan sziget, hanem a hatalmas �s s�r�n lakott Anglia volt, ahol eg�sz �let�n �t zaklatt�k hitelez�i �s politikai ellenfelei. Ahogy egy szellemes kupl�j�ban �rja:

Senkivel t�bbet nem fordult a szerencse

Tizenh�romszor voltam gazdag �s szeg�ny.

Kudarcai k�z� tartozott egy t�gla- �s tet�cser�pgy�r elveszt�se is. Lehet, hogy ez a tev�kenys�ge inspir�lta a k�nyv azon lapjait, amelyeken h�se felfedezi, hogy lehet cser�ped�nyeket k�sz�teni egy lakatlan szigeten. Defoe-t politikai term�szet� s�rt�sek�rt h�rom �zben �t�lt�k pelleng�rre, de hetyke Himnusz a pelleng�rhez c�m� vers�vel maga mell� �ll�totta az embereket. Az egybegy�ltek poh�rk�sz�nt�ket mondtak az �r� tisztelet�re, �s vir�gokkal d�sz�tett�k a sz�rny� b�ntet�eszk�zt. A rendk�v�l term�keny �js�g�r�, essz�ista �s pamflet�r� csak �tvenkilenc �ves kor�ban, t�bb mint �tsz�z cikkel a h�ta m�g�tt fordult a reg�nyirodalom fel�.

Egy l�d�nyi civiliz�ci�

Fordul�pontot jelent� m�v�t bizonyos m�rt�kig kort�rs�nak, egy bizonyos Alexander Selkirknek kalandjaira alapozta, akinek izgalmas megmenek�l�s�t A Cruising Voyage Round the World (Kereszt�l-kasul a vil�g k�r�l) c�mmel Woodes Rogers adta k�zre.

Selkirk, egy sk�t cip�sz hetedik fia ink�bb tengerre sz�llt, mintsem megv�rja, hogy b�r�s�g el� �ll�ts�k templomban tan�s�tott illetlen viselked�se miatt.

1704 v�g�n a William Dampier parancsnoks�ga alatt haj�z� flotta matr�za volt. Valamilyen okb�l annyira megharagudott a haj� kapit�ny�ra, hogy k�vetelte, tegy�k partra a Chile partjain�l fekv� Juan Fernandez szigetcsoport egyik lakatlan sziget�n. Miel�tt a haj� otthagyta volna, Selkirk meggondolta mag�t, �s k�ny�r�gni kezdett, hogy m�gis vegy�k vissza a fed�lzetre, de a kapit�ny hajthatatlan maradt.

A k�vetkez� n�gy �vben a partra tett sk�t a tenger�szl�d�j�ban l�v� legsz�ks�gesebb k�szletekre t�maszkodva, egyed�l �lt. N�h�ny ruhadarab, egy kev�s �lelmiszer, egy font doh�ny, egy-egy musk�ta, balta, �st �s k�s volt minden vagyona. Lehet, hogy a bosszant�s�ra, de navig�ci�s eszk�z�ket �s k�nyveket is hagytak n�la. Selkirk besz�mol�ja szerint azonban mag�ny�ban legnagyobb kincse a Biblia volt. Crusoe is hasonl� alapvet� k�szletekkel rendelkezett, amelyek seg�ts�g�vel tutajt �csolhatott, hogy a z�tonyra futott haj�r�l �jabb t�rgyakat hozzon, k�zt�k h�rom Bibli�t. A szigeten t�lt�tt idej�nek h�tralev� r�sz�ben v�gig nagy gonddal tanulm�nyozta a Szent�r�st.

Robinsonhoz hasonl�an Selkirk is tal�lt term�szetes �desviz� forr�sokat �s vadkecsk�ket a szigeten. R�ad�sul diszn�- �s csirkeh�ssal is kieg�sz�thette egzotikus gy�m�lcs�kb�l �s halb�l �ll� �trendj�t.

B�r nyomasztotta a mag�ny, a lelem�nyes kalandor kieszelte, egy r�gi sz�get haszn�lva t� gyan�nt, hogyan varrjon mag�nak �j ruh�kat vadkecske b�rb�l. �cska harisny�b�l �s egy darab v�szonb�l nyert c�rna seg�ts�g�vel �j inget fabrik�l mag�nak. Reg�nybeli sorst�rs�hoz hasonl�an Selkirk is f�b�l eszk�b�lt �p�leteket, ahol alhatott �s f�zhetett, �s feny�fadarabok �sszed�rzs�l�s�vel t�zet csiholni is megtanult.

1709-ben Rogers mentette meg, aki egy d�ltengeri exped�ci�t vezetett, melynek navig�tora Dampier volt. Rogers a helyettes�v� tette Selkirk�t, k�s�bb m�g egy zs�km�nyolt haj�, a The Increase parancsnoks�g�t is r�b�zta. Amikor Selkirk hazat�rt sz�l�f�ldj�re, bar�tai alig ismertek r�. Besz�lt�k, hogy egy barlangot �sott mag�nak, �s hossz� �r�kat t�lt�tt odalent, medit�ci�ba mer�lve. Szemmel l�that�an visszas�rta mag�nyos �let�t a Csendes-�ce�n kis sziget�n. A b�tor sk�t 1721ben a tengeren lelte hal�l�t.

Ottfelejtve a kapkod�sban

Ez id� t�jt maga Dampier is besz�mol egy m�sik haj�t�r�ttr�l New Voyage Round the World (�jabb utaz�s a F�ld k�r�l) c�m�, 1697-ben megjelent k�nyv�ben. Az el�z� �vtized elej�n ugyanazon szigetek k�r�l kal�zkodott, ahol k�s�bb Selkirk�t partra tett�k.

N�h�ny matr�z�t partra k�ldte friss v�z�rt �s n�mi �lelem�rt. V�ratlanul egy ellens�ges spanyol fregatt t�nt fel, �s balj�slat�an k�zeledett az angol haj�hoz. Dampier emberei rohanv�st visszat�rtek haj�jukra, �s sietve elvitorl�ztak.

A nagy riadalomban mindenki megfeledkezett arr�l a k�z�p-amerikai miskito t�rzsbeli h�s�ges indi�nr�l, aki vadkecsk�re vad�szva beljebb mer�szkedett a szigeten. A p�rul j�rt indi�nnal csak az �ppen n�la lev� t�rgyak maradtak, de lelem�nyess�ge m�gis �letben tartotta. Egyik nyersanyagforr�sa a pusk�ja volt. Kovak�vel �s ac�llal t�zet csiholt, azon felhev�tette pusk�ja cs�v�t, hogy kisebb darabokra t�rhesse. E darabokb�l szigonyt, horgokat, l�ndzsahegyeket �s egy f�r�szt k�sz�tett. F�kab�rb�l horg�sz-zsin�rt �s sz�jakat has�tott.

Selkirkh�z �s a kital�lt Robinsonhoz hasonl�an ez a lelem�nyes haj�t�r�tt is kunyh�t �p�tett mag�nak, �s vadkecsk�re vad�szott. Kecskeb�rrel fedte be otthon�t, �s ruh�t is abb�l szabott mag�nak. H�rom �v telt el, mire Dampier visszat�rt �rte �s megszabad�totta.

A Paradicsom foglya

Defoe harmadik, �letb�l mer�tett forr�smunk�ja a londoni Robert Knox 1681-ben megjelent eml�kirata, az An Historical Relation of the Island of Ceylon (T�rt�nelmi besz�mol� Ceylon sziget�r�l) lehetett. Knoxot akarata ellen�re h�sz �ven �t a ceyloni (Sri Lanka-i) Kandyan kir�lys�gban tartott�k. Az egzotikus nemzeti viselet, a hegyek �s a harminc m�ter magas tr�pusi erd�k sz�ps�g�nek le�r�sa elb�v�lte az olvas�k�z�ns�get.

1659-ben, tizenkilenc �ves kor�ban Knox apj�val �s m�s keresked�kkel egy�tt a ceyloniak fogs�g�ba esett. Rabs�guk azonban szokatlanul kellemesen telt. Korl�toz�s n�lk�l, szabadon mozoghattak a szigeten, h�zat �p�thettek maguknak, csak a partot nem k�zel�thett�k meg, ahonnan megsz�khettek volna. Knox azonban egy �ltetv�nyt l�tes�tett, n�h�ny t�rsa helyb�li n�t vett feles�g�l.

Robert Knox azonban egyetlen pillanatra sem adta fel sz�k�si terveit, egy kicsiny faluban �lt, �s visszautas�totta a kir�ly unszol�s�t, hogy v�llaljon tiszts�get az udvarn�l. V�g�l egy bar�tj�val egy �zleti �t �r�gy�n a szigeten �tv�gva siker�lt kijutniuk a partra, ahol egy hazafel� tart� brit haj� felvette �ket a fed�lzetre.

B�r a ceyloni zsarnok szigor� volt, ha feld�h�d�tt, �s a sziget t�rsadalma merev kasztrendszeren alapult, Knox megfigyel�sei azt bizony�tj�k, hogy Ceylonban b�k�s �s civiliz�lt volt az �let. Crusoe legborzalmasabb �lm�ny�t, a lakatlannak v�lt szigeten l�tott emberev�st Defoe tenger�szek sz�beli elbesz�l�s�b�l mer�tette.

Egy jelent�ktelen el�d

B�rmily hat�sok befoly�solt�k, Defoe m�ve tart�s vonzerej�nek titka a szerz� saj�tos zsenialit�s�ban rejlik. �ltal�nosan ismert t�nyek nyersanyag�b�l olyan eredeti m�vet hozott l�tre, hogy ma �t tartj�k az angol reg�ny atyj�nak.

Daniel Defoe teljes�tm�ny�nek nagys�ga m�g sokkal szembe�tl�bb, ha egy, tizenegy �vvel a Robinson Crusoe el�tt megjelent - a haj�t�r�sekr�l �s a csendes-�ce�ni szigetek romantik�j�r�l sz�l� sz�rv�nyos besz�mol�k alapj�n �sszet�kolt - nagyobb l�legzet� m�vel hasonl�tjuk �ssze.

Hendrik Smeeks holland szerz� fiatal h�se, Texel egyed�l tal�lja mag�t egy szigeten. A tal�l�kony �s b�tor Robinsont�l elt�r�en � nem tud szemben�zni a helyzet kih�v�s�val, �s fokozatosan �sszeomlik.

Defoe h�se nemcsak hogy a sziget ura lesz, hanem olyan �nbizalommal �s mag�t�l �rtet�dd k�nnyeds�ggel teszi ezt, hogy sok olvas�ban Crusoe b�rt�ne, a lakatlan sziget egyenesen paradicsomi k�pzeteket keltett. M�rpedig, ha az volt, Crusoe tette olyann�.

Serious Reflections (Komoly �szrev�telek) c�m� m�v�ben Defoe azt fejtegeti, hogy vil�gh�r� h�s�nek bez�rts�ga az olvas�kat arra a szellemi elszigetelts�gre eml�keztette, amelyet �t�l�nk mindannyian, m�g a legzs�foltabb v�rosok lak�i �s a legtev�kenyebb �letet �l� emberek is. Ak�r az eff�le szimbolikus �rtelmez�s lehet�s�ge, ak�r Crusoe mer�sz kalandjai, ak�r a kett� kombin�ci�ja miatt, mindenesetre a kritikusok Defoe felejthetetlen k�nyv�t a l�lektani �s fizikai realizmus mesterm�v�nek tartj�k. Tal�n ez�rt olyan er�s a k�s�rt�s, hogy a k�nyv cselekm�ny�t megt�rt�nt esem�nynek higgy�k. Szeretn�nk elhinni, hogy minden emberi l�nyben eleve annyi lelkier� �s lelem�nyess�g lakozik, mint Robinsonban, a haj�t�r�ttben.