Camelot

 

Camelotr�l, az aranyv�rosr�l sz�l� legend�k, ahol b�ke �s egyet�rt�s uralkodik, el�sz�r a k�z�pkorban ragadt�k meg az emberek k�pzelet�t, amikor h�bor�k �s j�rv�nyok puszt�tottak. Sokan szerettek volna hinni az eszm�nyi v�ros l�tez�s�ben, nem csoda h�t, hogy kutattak a hely ut�n, amelyet Camelottal lehetne azonos�tani.

Az Arthur-mondak�r mitikus birodalma 8 �vsz�zada tartja b�v�letben az embereket. E birodalom sz�ve Camelot, a soktorny� v�ros, Arthur kir�ly udvar�nak sz�khelye, ahol a lovagi eszm�nyek �s az �nfel�ldoz� szerelem szab�lyai szerint �lt lovagjaival…

A "Camelot" n�v a XII. sz�zadi francia k�lt�, Chr�tien de Troyes-t�l sz�rmazik. P�rtfog�n�je, Marie de Champagne, Aquit�niai Eleon�ra le�nya megb�z�s�b�l s a trubad�r l�ra ihlet�s�re � sz�tte Arthur legend�j�ba a lovagi szerelem t�m�j�t, amely arr�l sz�l, hogy egy h�lgy egy lovag rajong�s�nak c�lpontj�v� v�lhat, aki k�sz neki szentelni �let�t. Ez �nzetlen cselekedetekre ind�totta a lovagokat, a t�rt�netet pedig vonz�v� tette a h�lgyek sz�m�ra.

Chr�tien Camelotja elb�v�l� erd�k �s v�rak id�tlen t�j�n fekszik, ahol mindennaposak a csod�k �s var�zslatok. Innen indultak k�ldet�s�kre a lovagok, hogy bajba jutott h�lgyeket mentsenek meg, val�s�gos �s term�szetfeletti veszedelmekkel sz�lljanak szembe, �s v�g�l hazat�rjenek Camelotba. Camelot a rend�thetetlens�g jelk�pe lett egy kisz�m�thatatlan vil�gban, a civiliz�ci�t szimboliz�lta a barb�rs�ggal szemben, a z�rzavar k�zepette a rendet, a dics�s�ges m�ltat �s a ragyog� j�v�t…

Camelot t�rt�nete Arthurral kezd�dik �s v�gz�dik. Van n�mi bizony�t�k arra, hogy a legend�s kir�ly l�tez� szem�ly volt, egy V. sz�zadi brit hadvez�r, aki a r�maiak t�voz�sa ut�n a szigetre benyomul� sz�szok felett aratott gy�zelmeket. A sz�sz h�d�t�st k�vet�en a r�la sz�l� reg�k a kelta n�pk�lt�szet r�sz�v� v�ltak, �s nemzed�kr�l nemzed�kre �r�kl�dtek a kelta britek k�z�tt, akiket az angolsz�szok �si f�ldj�kr�l a sz�sz fennhat�s�gon k�v�l es� Walesbe �s Bretagne-ba szor�tottak. Nem v�letlen, hogy Camelotot a kelt�k f�ldj�n kezdt�k keresni.

Els�k�nt a XII. sz�zadi, kelta eredet� t�rt�net�r�, Geoffrey of Monmouth foglalta �ssze Arthur �lett�rt�net�t. Elbesz�l�s�ben Arthur udvar�t a d�l-walesi Caerleonba helyezte, egy r�mai er�d�tm�ny, Isca falai k�z�. Akkort�jt m�g l�that�k voltak itt egy valaha vir�gz� v�ros maradv�nyai. Caerleon az Usk foly� partj�n fekszik, amelyen a kir�lyok �s kir�lyn�k Arthur aranycs�csos palot�kkal teli v�ros�ba utazhattak.

A legendabeli Camelot legnagyobb val�sz�n�s�g szerint a somerseti South Cadbury v�r�ban "lehetett". Abban az id�ben, amikor a feltev�sek szerint Arthur �lt, itt �llt a legnagyobb ismert brit er�d, egy olyan kir�ly f�hadisz�ll�sa, aki p�ratlan sereget tudott csatasorba �ll�tani. Els�k�nt John Leland, r�gis�gb�v�r �s utaz�, VIII. Henrik udvari kr�nik�sa "azonos�totta" 1532-ben Cadburyt Camelottal.

Leland �ll�t�s�t r�g�szeti bizony�t�kok is al�t�masztj�k. Az 1960-as �vekben a Leslie Alcock r�g�sz �ltal vezetett �sat�sok felt�rt�k, hogy South Cadbury vaskori er�d�tm�ny�t az V. sz�zad v�g�n, amikor Arthur m�g igencsak akt�v lehetett, birtokba vett�k �s meger�s�tett�k a kelta britek. Az er�d�tm�nyt az i. e. I. sz�zadban �p�tett�k, i. sz. 83-ban a r�maiak bevett�k, �s �jj��p�t�s�t megel�z�en 400 �vig lakatlanul hagyt�k. Az V. sz�zadi fa�p�tm�nyeknek, t�bbek k�z�tt egy n�gysz�g alak�, 19 m hossz� teremnek az er�d k�zpontj�ban csak nyoma maradt. Lehet, hogy itt �llott egykor a Kerek Asztal ?

Egy m�sik nagy rem�ny� "ig�nyl�" Tintagel v�ra, Cornwall �szaki partvid�k�n, Arthur felt�telezett sz�let�si helye. A XII-XIII. sz�zadbeli v�r j�val k�s�bbi ann�l, semhogy Camelot lehessen. B�rmi legyen is a kapcsolat Camelot �s Tintagel k�z�tt, az �ll�t�lagos egyez�s m�ig idevonzza a turist�kat…

Arthur kir�ly t�rt�net�nek m�ig legismertebb v�ltozata Thomas Malory 1485-ben megjelent Le Morte d'Arthur (Arthur hal�la) c�m� m�ve. Malory Winchesterrel azonos�totta Camelotot, egyszer�en az�rt, mert 849-t�l 1066ig az volt a sz�sz kir�lyi sz�khely. Egy m�sik hagyom�ny szerint Arthur Britannia �szaki r�sz�n �lt, egy Dalriada (ma Argyll) nev� kir�lys�gban, utols� �tk�zete, a camlani csata helysz�ne pedig Camboglanna volt, egy r�mai er�d�tm�ny Hadrianus fala ment�n.

Arthur kir�lyr�l els�k�nt egy X. sz�zadi walesi k�ltem�ny tesz eml�t�st, de n�pszer�v� Geoffrey of Monmouth r�v�n v�lt a XIl. sz�zadban. A legend�t k�s�bb k�l�nb�z� elemekkel b�v�tett�k. Chr�tien de Troyes a lovagi szerelemmel, Robert de Borona Szent Gr�l kehellyel, �s v�g�l Thomas Malory foglalta egys�gbe a t�rt�netet. Malory Arthurja h�si hagyom�nyok k�vet�je, aki t�ler�vel szemben k�zd a kir�lyi c�m megszerz�s��rt. Az ifj�, Merlin var�zsl� neveltje, bebizony�tja, hogy � a tr�n igazi �r�k�se, kih�zza a szikf�b�l a kardot, amire senki m�s nem k�pes. Amint megszil�rd�tja birodalm�t, a T� H�lgy�t�l megkapja Excaliburt, a var�zskardot. Azt�n feles�g�l veszi Lady Guennuer�t, a hozom�ny r�szek�nt �v� lesz a Kerek Asztal, �s megalak�tja udvar�t Camelotban.

A lovagok h�siess�g�t sz�mos feladat teszi pr�b�ra, a legnagyobb a Szent Gr�l keres�se. Arthur buk�s�t v�g�l valamennyi k�z�l a legkiv�l�bb lovag, Sir Lancelot Lady Guennuera ir�nti szerelme okozza. Az egyet�rt�s megbomlik, Mordred, a kir�ly unoka�ccse k�s�rletet tesz a hatalom megszerz�s�re. Arthur �s Mordred a camlani csat�ban csapnak �ssze, ahol mindketten elpusztulnak, �s vel�k egy�tt a cameloti kir�lys�g is…

A Camelot fekv�s�vel kapcsolatos bizonytalans�g oka az, hogy ak�rcsak uralkod�ja, csup�n a mesemond�k k�pzelet�ben l�tezett. Ha m�gis feltehet� helysz�nt kellene v�lasztani, Cadbury v�ra hangzana a leghihet�bben.

De Camelot igazi var�zsa �pp abban rejlik, amit k�pvisel. Olyan hely ez, ahol egyet�rt�s uralkodik, a becs�let �s b�tors�g a legf�bb er�ny, ahol az er�s megv�di a gyeng�t. "Uram, sehol nincs ilyen v�ros, mindez csak l�tom�s" �rta r�la szomor� nosztalgi�val a k�lt�, Tennyson...