- Ez nem lehet igaz! –Snape tajt�kozva r�tta a folyos�kat. A hangulata persze nem igaz�n l�tszott rajta: ugyanolyan szobormerev tart�ssal �s rideg tekintettel vonult, mint mindig. Az igazgat�i irod�hoz �rve lecsit�totta er�s (ellen)�rz�seit, �s a jelsz�t szinte odak�pve a szerencs�tlen, jobb sorsra �rdemes k�sz�rnynek, felsietett a l�pcs�n. Dumbledore m�r v�rt r�, el�le soha nem lehetett eltitkolni, ha gy�l�sre ment. A f�lhold alak� szem�veg most v�rakoz�n meredt r�, �s tulajdonosa egy teak�n�l�s ut�n v�gre engedte is r�t�rni a t�rgyra.
- Ez v�rhat� volt. –mondta v�g�l az igazgat� nyugodtan. –Hiszen azt akarja, hogy min�l el�bb harck�pes fiatalok vegy�k k�r�l.
- De mi k�z�m nekem ehhez? –t�rt ki v�gre Severus. –� is tudja, hogy eszem �g�ban sincs megh�zasodni!
- K�rte, hogy megh�zasodj, Severus? –k�rdezett vissza higgadtan Dumbledore.
Snape elgondolkodott.
- Nem mondta sz� szerint. Csak az ut�dokr�l �s az ifjabb gener�ci�kr�l besz�lt. Na meg persze –arr�l a l�nyr�l…
- Na l�tod. Val�sz�n�leg nem kell elvenned. –hunyorgott megnyugtat�an az igazgat�. –A t�bbit pedig el tudjuk rendezni. A feladat l�nyege a l�tszatkelt�s.
- De hogy a fen�be keltsek olyan l�tszatot, hogy gyerekem sz�letett?!
- Nos, ez alkotja a probl�ma l�nyeg�t…-az id�s f�rfi t�n�dve simogatta �sz szak�ll�t. –Majd azt jelented, hogy a l�ny visszautas�tott. Onnant�l kezdve v�delmezn�nk is kell.

Snape megpr�b�lta figyelmen k�v�l hagyni azt a k�tes sz�ps�g� j�v�k�pet, miszerint az �sszes hal�lfal� a mark�ba fog r�h�gni, ha ezt a magyar�zatot meghallja.
- Remek. M�s sem hi�nyzik a Rendnek, mint m�g egy p�tyolgatnival� k�ly�k! –k�z�lte v�g�l a m�sodik legzavar�bb t�nyt, ami esz�be jutott.
- Nem hiszem, hogy p�tyolgatni kell. –s�hajtott Dumbledore. –Att�l tartok, m�r most olyan megkeseredett �s korav�n, hogy nem �ll t�le messze a b�lcsess�g… vagy az �ngyilkoss�g.
- Ezt mib�l gondolja, igazgat� �r?
A k�k szemek v�gigsim�tottak az arc�n.
- Te is ilyen volt�l ennyi id�sen, Severus.

- Mindenesetre a Rend tagjai szemmel fogj�k tartani. T�bbet kell megtudnunk r�la. Te nem mehetsz, Severus. Van egy olyan �rz�sem, hogy nehezen tudn�d Voldemort el�tt elrejteni, hogy titokban m�r l�ttad �t.
- Ugyan m�r! Nem lehet olyan nagy durran�s az a l�ny! Majd megl�tjuk, ha ideker�l, milyen k�pess�gei vannak.
- Ha j�l eml�kszem, Tom m�r elejtett arr�l p�r gondolatot, hogy milyenek a k�pess�gei… -mondta finom mosollyal Dumbledore.
Snape kis h�j�n elpirult, de v�g�l is gy�z�tt a sok�ves rutin.
Tov�bbra is megvet�en n�zett maga el�.
- Ne becs�ld le �t, azzal magadat is lebecs�l�d. –hangzottak feje felett az igazgat� keresetlen szavai.
- Annyira nem hasonl�that r�m! Kiz�rt, hogy… hogy hasonl�ak az �rdekl�d�si k�rei �s a k�z�ss�ghez val� viszonyul�sa… Nem lehet Olyan, mint �n.
- Nem, persze, hogy nem. De Voldemort azt mondta, �t el fogod tudni viselni. �s ez az�rt m�r jelent valamit, nem igaz? –hunyorgott der�sen az igazgat�.
- Phhh. –s�hajtott indulatosan Snape. M�r most ut�lta a kis �dv�sk�t, akit r�ad�sul szinte sz� szerint a nyak�ba pateroltak. Vagy egy kicsit lejjebb…
Dumbledore, mintha csak meg�rezte volna a tan�r bor�s gondolatait, egy csap�sra m�s v�g�nyra terelte a t�m�t.
- Nem ismerem azt a b�jitalt, amir�l besz�lt�l. Soha nem hallottam m�g r�la, �s ez k�ts�gbeejt�. Nem sz�m�thatjuk ki a hat�s�t, ha nem ismerj�k mag�t a receptet!
- A legnagyobb gond az -mondta lassan Snape –hogy �n sem ismerem ezt a f�zetet. –arckifejez�s�n l�tszott, hogy m�g soha �let�ben nem mondta ki ezt a mondatot, de m�g tal�n hasonl�t se, �s ez az els� alkalom is el�gg� elkeser�ti.